Két Kamala: a kemény főügyész és a kaliforniai liberális
Elindult a Harris-Trump meccs
Négy hete volt a Biden–Trump-vita, 12 napja a merényletkísérlet, és egy hete ért véget a republikánusok jelöltállító konvenciója – de már bőven túllépett mindegyiken az amerikai médianapirend. Kamala Harris szinte egyből megszerezte a Demokrata Párt delegáltjai többségének támogatását, így a Harris-Trump meccs sztorija zárójelbe tett minden mást.
Kamala Harris pedig most először mutatja be igazán magát az amerikai közvéleménynek. Nem csak azért nincs egyszerű dolga, mert csak 14 hét van hátra a választásig, hanem azért sem, mert valójában két Harris van.
Az egyik a liberális Kamala Harris, akit az ország elsősorban a 2020-as előválasztás idején láthatott. A kaliforniai szenátorként magára szedett reflexek miatt az akkor nagyon balra tolódó Demokrata Pártban megpróbálta a legprogresszívebb jelöltnek mutatni magát. Így olyan témákba is beleállt, amik a demokraták legelkötelezettebb szavazói körében talán népszerűek voltak, de könnyen elidegenítik a középen állókat. A másik pedig az államügyész Kamala Harris, aki Kaliforniában gyakran keményen fellépett a helyi bűnözőkkel szemben, és vállalta a konfrontációt a progresszív aktivistákkal is.
Az, hogy végül melyik karakter érvényesül majd a kampányban, nagyban befolyásolja a végeredményt. Értelemszerűen Trumpék a túlzottan liberális, out-of-touch kaliforniai politikus képét próbálják építeni, a Harris-kampány pedig valószínűleg inkább a másik irányba menne, de igazán nehéz kérdésekre még nem kellett válaszolniuk, így egyelőre nyitott kérdés, hogy mennyire mozognak vissza középre.
Harris még nem nyerne, de erősebb, mint Biden
De előbb gyorsan vegyük végig az azóta megjelent kutatásokat.
Harris jóval erősebb a fiatal szavazók körében, mint Biden volt:
A Harris-kampány még egy olyan pollt is szeret mutogatni Biden visszalépése előttről, amely szerint Harris a fekete választók 61%-a szerint törődik a problémáikkal, míg Trumpról csak 20% gondolja ugyanezt.
Ahhoz még korai, hogy bármit lehessen állítani arról, kinek milyenek az esélyei a győzelemre, de néhány kutatás már megjelent:
Trump országosan 3 százalékponttal vezet a CNN/SRSS polljában, kettővel a Morning Consultnál, eggyel az NPR/PBS/Marist pollban.
Harris pedig 2-vel vezet a Reuters/Ipsos legújabb kutatásában, és ugyanitt néggyel, ha a harmadik jelöltet, Robert F. Kennedy Jr-t is mérik.
Még a legjobb verzió is valószínűleg kevés lenne Harrisnek: Biden 2020-ban 4,5 százalékponttal verte Trumpot országosan, mégis csak épphogy elég volt ennyi a fontos csatatérállamokban. Eggyel korábban Hillary Clinton 2.1 százalékponttal verte meg Trumpot, de az akkor kevés volt.
Többet akkor lehet mondani az esélyekről, ha már eltelt 1-2 hét, és megjelennek az első, minőségi, csatatérállamokban készült felmérések – elsősorban a rozsdaövezet fontos államaiban, a Pennsylvania-Michigan-Wisconsin hármasban. (Bár akár ez is változhat Harris belépésével: vannak érvek amellett, hogy neki több esélye a Sun Belt államokat elhódítani, például Arizonát, Georgiát és Észak-Karolinát. Meglátjuk az első kutatásokból.)
Harris, a kaliforniai liberális
Sok múlik tehát azon, hogy Harrisnak végül sikerül-e centristaként pozícionálnia magát, vagy akár szándékosan, akár a körülmények miatt, de erősen liberális jelöltként jelenik meg a választók előtt.
Vannak bőven érvek amellett, hogy nehéz lesz lekaparnia magáról az extrán liberális jelzőt:
Előválasztási jelöltként betiltotta volna a frackinget, azaz a hidraulikus repesztés nevű földgázkitermelő technológiát, ami pont a legfontosabb csatatérállamban, a második legnagyobb földgázkitermelő Pennsylvaniaban fontos téma. Fracking-ellenes jelölt nehezen nyer ott. Nem csoda, hogy már alelnökként visszatáncolt ebből az álláspontjából.
Dekriminalizálta volna az illegális határátlépést, valamint bezárta volna az ICE-t (Immigration and Customs Enforcement), hogy aztán a nulláról építse újra. Azaz: túlságosan megengedő az érkező menekültekkel kapcsolatban.
Szavazati jogot biztosított volna az elítélt bűnözőknek.
Támogatta a legálisan vásárolt fegyverek egy részének kötelező visszavásárlását.
Eltörölte volna a privát egészségbiztosítást.
Olyanokat is mondott, hogy nem igaz, hogy minél több a rendőr, annál nagyobb a biztonság – ezt a George Floyd esete utáni hangulatban könnyű volt összemosni a szélsőséges “defund the police”-félékkel, és ma sem lesz olyan nehéz.
És bár keveset nyilatkozott a témában, az izraeli helyzettel kapcsolatban kevésbé keményvonalas, mint Biden – ebben a témában pedig egy rossz mondat elég, hogy a republikánusok felépítsék a „Hamász-párti Kamala Harris” képet. De egy másik irányba tett rossz mondat is elég, hogy komoly belső feszültségeket okozzon a saját táborában, pláne a most TikTokon mindent szét Kamala-mémelő progresszív szárnyban. Tegnap például nem vett részt az izraeli miniszterelnök kongresszusi beszédén, pedig a szokásjog szerint alelnökként ő elnökölte volna az ülést.
A republikánusok mindent megtesznek, hogy a fenti kép égjen be a választók fejébe, mielőtt Harrisnek sikerül definiálnia magát. A váltás utáni első rendezvényén Trump radikális liberálisként és szélsőbaloldaliként is hivatkozott rá, felsorolva a középen álló szavazók körében megütközést keltő, korábbi álláspontjait. Nem felejtik el azt sem, hogy ellenezte a frackinget, és Trump külön is megszólítja a zsidó származású választókat, egyszerűen azzal, hogy Harris „a zsidók ellen van”. De olyat is mondott, hogy Kamala Harris az „eredeti marxista” a Biden-adminisztrációban.
A republikánus politikusok körében pedig ezt a memót köröztették, miután eldőlt, hogy Harris lesz a jelölt:
Vannak azért előnyei is annak, hogy Harrisnak inkább liberálisak a reflexei: sokkal hatékonyabban viszi az egyik legfontosabbnak számító abortusz témáját, mint Biden. És ma már a klímaváltozás elleni fellépés sem liberális ármánynak számít, inkább az azt tagadó republikánusok álláspontja válik tarthatatlanná.
Harris, a pragmatikus, kemény főügyész
Kamala Harris előbb San Francisco, majd Kalifornia állam legfőbb ügyésze volt, a kampánya első napjai alapján pedig pont eköré építené fel a karakterét a következő hónapokra. Egy wisconsini kampányeseményén úgy fogalmazott:
„[Ügyészként] mindenféle elkövetővel álltam már szemben: ragadozókkal, akik nőket bántalmaztak; szélhámosokkal, akik becsapták a fogyasztóikat; és csalókkal, akik a saját játékuk szabályait szegték meg. Ismerem Donald Trump típusát”.
Kérdés, hogy ezen túl is hajlandó lesz-e felvállalni a kampányban az ügyészi karrierjének legalább egy részében vitt, pragmatikus, tough-on-crime karaktert. Bár amikor leköszönt a főügyészi pozícióról, már progresszív főügyészként hivatkozott magára, a karrierje tele van olyan döntésekkel és lépésekkel, amivel a progresszív aktivistákat kiakaszthatja – a szükséges, középen álló szavazókat pedig megszerezheti:
Sokat tett azért, hogy büntetőeljárást folytassanak azon gyerekek szülei ellen, akik folyamatosan távol maradnak az iskolától – akár 2500 dollár büntetést és egy év fogházat is kaphattak. Akkoriban meg is kapta a magáét, hogy ez elsősorban a fekete családokat sújtotta. A kampánya viszont büszke rá, egy tanácsadója rámutatott, hogy akkoriban 33 százalékkal csökkent az iskolától való távolmaradás.
1989-től San Francisco sanctuary city-nek számított, azaz nagyrészt megtiltották a helyi rendőrségnek, hogy megosszák a nem dokumentált bevándorlókról szerzett információkat állami szervezetekkel. Ezt a törvényt később Kamala Harris támogatásával megváltoztatták.
És azért is sok kritikát kapott polgárjogi ügyvédektől, mert ügyészként nem igazán volt hajlandó vádat emelni olyan rendőrök ellen, akik szerintük túlzott erőszak alkalmazása miatt okoztak halált.
Legkésőbb a Demokrata Párt jelöltállító konvencióján kiderül, hogy melyik Kamalát próbálja majd eladni a kampánya.
Amire nem maradt hely: alelnökjelölt, Obama kampányfőnöke, 🥥
Mindjárt eldől, ki lesz Kamala Harris alelnökjelöltje. A legesélyesebbek között Mark Kelly arizonai szenátort és Josh Shapiro pennsylvaniai kormányzót emlegetik. Előbbivel hozhatják Arizonát, utóbbival Pennsylvaniát. Harris választása arról is sokat elmond majd, hogy mennyire a rozsdaövezetet látják a siker kulcsának. Felmerültek még sokan, közülük Gretchen Whitmer michigani kormányzó, Roy Cooper észak-karolinai kormányzó és Pete Buttigieg jelenlegi közlekedési miniszter neve pörög a legtöbbet.
A republikánusok kezdik megbánni JD Vance jelöltségét: a mérések szerint ő a legkevésbé kedvelt alelnökjelölt 1980 óta, voltak erős abortuszellenes kijelentései, két évvel ezelőtt pedig „gyermektelen macskás nőkről” beszélt. És közben ilyen, Jeb Busht idéző kellemetlen szereplései vannak.
Kamala Harris nagyjából megtartja Biden kampánycsapatát, így a kampányfőnököt, Jen O’Malley Dillont is. Újként behozhatják Obama 2008-as kampányfőnökét, David Plouffet, aki ezt a remek könyvet írta.
És úgy tűnik, lesz Trump-Harris vita.
Közben Kamala mémesedése jól megy, ahogy ez a videó is bizonyítja. A coconut gang pedig tovább épül:
